Hedzsu (Haeju)
város Észak-Koreában, Dél- tartomány székhelye. A koreai háború előtt még Dél-Koreához tartozott. 2000 környékén a város lakossága megközelítőleg 236 ezerre fő volt, az 1900-as évek elején kereskedelmi központtá vált. Jelenleg vegyipari termékeket, és cementet állít elő a város.
A város területét valószínűleg már az újkőkorszak óta lakják, mivel fazekasedények, kőeszközök kerültek elő a i ásatásokon. A három királyság korszakában a nevet viselte. 757-ben a Kogurjo része lett, később pedig a Silla királyságé. korjói király uralkodása óta viseli jelenlegi nevét.
A város területét valószínűleg már az újkőkorszak óta lakják, mivel fazekasedények, kőeszközök kerültek elő a i ásatásokon. A három királyság korszakában a nevet viselte. 757-ben a Kogurjo része lett, később pedig a Silla királyságé. korjói király uralkodása óta viseli jelenlegi nevét.
Térkép - Hedzsu (Haeju)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |